A kutató
A Magyar Tudományos Akadémia székháza (Nextage Production Kft. felvétele)
Mádl Ferenc 1960-tól félálláson a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa lett. Egyik kutatási területéül a nemzetközi magánjogot jelölték ki, amelynek szabályai kulcsfontosságúnak számítottak a kelet-nyugat közötti gazdasági kapcsolatok biztosításában. E kutatási területe miatt hamarosan belekerült a keleti és nyugati gazdasági integrációs rendszerek jogi struktúráját vizsgáló kutatócsoportba is, amely az Európai Közösségek és a KGST joganyagát és fejlődését elemezte. Harmadrészt tovább folytatta a polgári jogi felelősséggel kapcsolatos kutatásait, amelyeket – több külföldi kutatóutat követően – 1964-ben elkészült kandidátusi értekezésében (A deliktuális felelősség a társadalom és a jog fejlődésének tükrében) összegzett.
Ez könyv formájában is megjelent, és szerzője később e munkájáért Akadémiai Díjban részesült.
Az Akadémiai Díj oklevele (a Mádl család tulajdonában, Mádl András hozzájárulásával)
Mádl a nemzetközi magánjog területén végzett – részben az Amerikai Egyesült Államokban (1967) folytatott – kutatásai során nagyfokú érdeklődést mutatott e jogterület magyar szabályainak fejlesztése iránt; ezzel kapcsolatos munkásságát a nemzetközi magánjogi kódex végleges tervezetének elkészítése (1979) koronázta meg.
A nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet kihirdetett szövege a hivatalos lapban (Domaniczky Endre felvétele)
Az akadémiai évekre vezethető vissza a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának kutatása is, amely kezdetben részben a nemzetközi magánjogi szabályok vizsgálatához kapcsolódóan történt, részben pedig a két nagy – nyugati és keleti – integrációs rendszer, az EGK és a KGST jogának elemzése mentén zajlott, de a maga teljességében már Mádl ELTE-re történő visszatérését követően bontakozott ki.