Bánd
A Mádl család eredetileg Németország nyugati részéből származott, és a 18. század közepén érkezett meg Veszprém megyébe, ahová a török háborúk időszakában elnéptelenedett falvak egy részébe német telepesek költöztek.
Bánd, Mádl Ferenc szülőfaluja (Domaniczky Endre felvétele)
Bánd falu, ahol Mádl Ferenc ősei letelepedtek, eredetileg az Árpád-korban létesült – a régi korok emlékét őrzik a falu felett magasodó Essegvár romjai.
Essegvár romjai (Domaniczky Endre felvétele)
Mádl Ferenc felmenői nem tartoztak a falu módosabb gazdái közé, a nagyapja ezért is döntött úgy a 20. század elején, hogy az Újvilágban próbál szerencsét. Mádl nagypapa végül néhány év után hazatért, és az amerikai keresményből saját házat és földet vásárolt a faluban. Ez volt az a kétszobás ház, ahol 1931. január 29-én Mádl Ferenc meglátta a napvilágot.
A Mádl család egykori lakóháza Bánd falu főutcájában (Mádl András felvétele)
Mádl Ferenc egy nagycsaládba született, amelyben három generáció egymást segítve munkálkodott. Ő volt a második gyermek a családban, és az elkövetkező másfél évtizedben még négy testvére született.
A Mádl család 1948 körül (Mádl Ferenc az álló sorban a jobb szélén) (a Mádl család tulajdonában, Mádl András hozzájárulásával)
A szülők legfontosabb céljuknak gyermekeik taníttatását tartották. Azt szerették volna, ha mindegyik testvér diplomát kap a kezébe – ami a 20. század első felében egy földműves családban ambiciózus célkitűzésnek számított. Mádl Ferenc ennek köszönhetően már korán megismerkedett a könyvekkel, és fiatalon – önszorgalomból – kezdett el nyelveket tanulni. Az elemi iskola első osztályát Bándon kezdte meg, azonban a család költözése miatt már Szentkirályszabadján fejezte be.
Szentkirályszabadja
Mádl Ferenc édesapja 1934-ben úgy döntött, hogy a Veszprém keleti oldalán fekvő Szentkirályszabadján bérel egy nagyobb területet, ahol független gazdálkodóként a maga ura lehet. Évek kemény munkájával a gazdaság valóban felvirágzott – hogy aztán az álmoknak a világháború kitörése vessen véget.
A szentkirályszabadjai katolikus templom – és a falu – alapjait az Árpád-korban vetették meg. A Mádl család több mint fél évtizeden keresztül élt a településen. Lakóházukban ma az önkormányzat működik. (Domaniczky Endre felvétele)
Mádl Ferenc ez idő alatt Szentkirályszabadján elvégezte az elemi iskolát, majd a szomszédos Veszprémben, a nagyhírű piarista gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1944 legvégén, amikor a front a falu közelébe ért, a család Ausztriába menekült, ahonnét csak 1946-ban tértek vissza.
A Szent Mihály székesegyház a veszprémi várban (Domaniczky Endre felvétele)
Ezt követően Mádlék visszaköltöztek Bándra, így a gimnázium utolsó osztályait Ferenc már onnét bejárva teljesítette. Bár már az elemi iskolában is jeles tanuló volt, ebben az utolsó két gimnáziumi évben a legjobbak közé tartozott. Lelkesedését az sem tudta letörni, hogy az iskolát közben államosították és a szeretve tisztelt paptanárok nagy részét szélnek eresztették. Bár Mádl később is többször hangsúlyozta a gimnáziumhoz való kötődését, és az 1980-as években komoly szerepet vállalt az öregdiák-kör létrehozásában, számára a legfontosabb közösség mindvégig az 1948 előtti piarista gimnázium, az elsődleges példaképek pedig az egykori paptanárok maradtak.
A veszprémi piarista gimnázium egykori épülete a várban (Domaniczky Endre felvétele)