Mádl Ferenc

(Bánd, 1931 – Budapest, 2011)

Jogtudós, jogászprofesszor, akadémikus. 1990-1994 között az Antall-, majd a Boross-kormány minisztere, 2000-2005 között a Magyar Köztársaság elnöke.

Gyermek- és fiatalkor

Mádl Ferenc többgyermekes földművescsaládban született. Az általános iskolát Bándon és Szentkirályszabadján, a középiskolát Veszprémben végezte. 1951-1955 között jogi tanulmányokat folytatott előbb Pécsett, majd Budapesten. 1955-ben kitüntetéssel diplomázott. Egyetemi évei alatt fizikai munkásként dolgozott, illetve katonai szolgálatot is teljesített.

Diplomája megszerzését követően bíróságon helyezkedett el, innét került 1956 tavaszán a Magyar Tudományos Akadémia Hivatalához.

Az MTA-n és a Jogtudományi Intézetben töltött évek

Mádl Ferenc egyetemistaként kezdett el érdeklődni a tudományos munka iránt. Még pécsi diákként egy kari pályázatra beadott, az államigazgatási felelősségről írt dolgozata előre jelezte tanárai számára kiemelkedő jogászi képességeit.

Az MTA-nál töltött másfél évtized (1956-1971) alatt az MTA II. Osztályának munkáját segítette különböző beosztásokban, illetve 1958-tól bekapcsolódott az akkoriban az MTA-hoz került Állam- és Jogtudományi Intézet kutatásaiba. Egykori tanárai, mentorai közül többen is az Akadémia kötelékében dolgoztak, ő különösen Nizsalovszky Endréhez és Eörsi Gyulához került közel.

A tudományos ranglétrán folyamatosan haladt előre: 1964-ben kandidátusi, 1974-ben tudományok doktora fokozatot szerzett. 1987-től az MTA levelező, 1993-tól rendes tagja. Több magyar és külföldi tudományos társaság tagja, különböző egyetemek (így a két alma mater: a Pécsi Tudományegyetem és az ELTE) díszdoktora. Pályafutása során számos hazai és külföldi kitüntetésben részesült.

Az MTA-val való kapcsolata ELTE-re távozását követően sem szakadt meg: 1984-1990 között a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) titkára volt.

A nemzetközi magánjog tanára, az európai közösségi jog kutatója

Mádl Ferenc 1961-1963 között Strasbourgban a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Egyetemen (Faculté Internationale de Droit Comparé) folytatott tanulmányokat, onnét visszatérve rövidesen bekapcsolódott a II. világháborút követően újra megélénkülő magyar összehasonlító jogi kutatásokba.

Mádl professzor kutatási témái felölelték a polgári jog, a nemzetközi jog, az európai gazdasági integrációs jog és az összehasonlító jog különböző területeit. Bár már kutatóként is rendszeresen tartott előadásokat bel- és külföldön egyaránt, Mádl Ferenc oktatói karrierje 1967-ben kezdődött az ELTE-n. 1971-től docens, 1975-től egyetemi tanár, 1982-től intézetigazgató, 1987-től tanszékvezető egyetemi tanár.

Az oktatómunka mellett az egyetemi adminisztrációban is részt vállalt, többek között tudományos rektorhelyettes volt 1974-1977 között.

Közéleti szerepvállalás

Mádl Ferenc tudományos közéleti tevékenysége tulajdonképpen rektorhelyettesi kinevezésével vette kezdetét még az 1970-es években. Ide számítható MTA TMB titkári működése is, amely már átvezet az 1990-es évekbe, amikor a tudományos élet egyik vezető alakjából különböző pozíciókat betöltő kormányzati vezető, végül 2000-2005 között köztársasági elnök lett.

Kormányzati vezetői tisztségei közül meg kell említeni miniszteri megbízatásait. Az Antall-kormányban előbb (Európa-ügyi és a tudománypolitikáért felelős) tárca nélküli miniszter, 1993-tól művelődési és közoktatási miniszter. A Boross-kormányban a művelődési és közoktatási miniszteri portfóliót vitte tovább.

Emlékezete

Mádl Ferenc 2011-ben hunyt el Budapesten. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található. Szülőfalujában emléktábla (2014) és szobor (2016) őrzi emlékét. 2019-től nevét viseli az Igazságügyi Minisztérium kutatóintézete (Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet).

Főbb munkái

A deliktuális felelősség a társadalom és a jog fejlődésének történetében (1964, új kiadás: 2022)
Az Európai Gazdasági Közösség joga (1974, új kiadás: 2023)
Összehasonlító nemzetközi magánjog – A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (1978)
Magyar nemzetközi magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (Vékás Lajossal, több kiadás 1981–2022 között, a legújabb (10.) kiadás: 2022-ben)
Állam és gazdaság – Forradalom a jog útján a közép- és kelet-európai országokban (1997)