Pécs
A pécsi székesegyház máig a város egyik jelképének számít (Domaniczky Endre felvétele)
Bár a dél-magyarországi Pécs 1367 óta az első magyar egyetemváros címmel büszkélkedhetett, az a jogi kar, ahová Mádl Ferenc 1951-ben beiratkozott, ennél jóval fiatalabbnak számított. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1914-ben Pozsonyban nyitotta meg kapuit, de az első világháború végén bekövetkezett területi változások miatt menekülnie kellett az egykori koronázóvárosból.
Az egyetemi hagyományaira mindvégig büszke déli nagyváros 1923-ban „a hontalanná nyomorított pozsonyi egyetemet alázatos szeretettel kebelébe fogad[ta]”. Mire Mádl Pécsre érkezett, az egyetem pozsonyiból már névleg is pécsivé vált. Az idők során mindössze egy kara maradt, a jogi, azonban ott is megkezdődött az oktatói gárda cseréje és a tananyag átírása.
Mádl Ferenc, aki az egyetemen is kitűnő tanuló maradt, rövidesen feltűnést keltett egy szemináriumi dolgozatával, amelynek bővített változatával 1953 tavaszán a kari jogászversenyre is benevezett.
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának épülete (Domaniczky Endre felvétele)
Erzsébet királyné – az egyetem jogelődjének névadója – szobra a Pécsi Tudományegyetem dísztermében (Domaniczky Endre felvétele)
Miután – egyetlen másodévesként – első díjat nyert, elvárták volna, hogy a politikai munkába is bekapcsolódjon, de ezt határozottan visszautasította.
Hiába volt a kar – vagyis az egykarú egyetem – egyik legjobb tanulója, Mádl körül egy pillanat alatt megfagyott a levegő. Úgy érezte, hogy lépnie kell, különben veszélybe kerül a diplomája.